Az isteni szerelmespár, Izanagi és Izanami egymáshoz simulva álltak az égbolt lebegő hídján, a szivárványon, és azt találgatták, vajon van-e alattuk a mélységben föld. Fiatal istenek voltak: az utolsó istenpár. Az ég és a föld ekkor már végtelen idők óta megvolt: az idők kezdetén úgy keletkezett, hogy a kaotikus tojás, amelyben In és Jo , férfi és a női őselem együtt feküdt kettévált. Ekkor született az első isten is, akinek Izanagi és Izanami az ükunokája volt. Az ifjú pár, kíváncsiságát kielégítendő, megfogta és a mélybe hajította az Ég Ékszerdárdáját, amely a földre esett, és belőle jött létre az óceán, az óceán egy kis cseppjéből pedig Onogorio szigete ahova az isteni szerelmesek leszálltak, hogy ott szeressék egymást. Egyesülésükből először a japán szigetek, utóbb a Nap istennője, holdisten és Föld isten született meg - meséli a japán eredetű mítosz. Legkisebb gyermeküknek, a tűz istenének világra jöttekor Izanami elégett, és leszállt az alvilágba. Kétségbeesett férje követte, és könyörgött feleségének, térjen vissza vele a földre. Az istennő engedett a kérésnek, de feltételül szabta házastársának, hogy mialatt felkészül az útra, nem szabad ránéznie. A férfi nem állta meg, hogy rá ne pillantson imádott hitvesére, és úgy megijed feleségén végbement változástól, hogy rémületében visszamenekült a felső világba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése